Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 

A program célja:

 

Arra törekszünk, hogy nyugodt, békés légkörben, egymással toleráns, segítőkész, tevékeny gyermekeket neveljünk, valamint problémamegoldó, kompromisszumok kötésére és egészséges önérvényesítésre kész gyermekek legyenek, akik érdeklődnek a komplex világ iránt, s erről természetes helyzetben saját tevékenységük által kívánnak minél többet megtudni. A felfedezés élménye olyan örömforrás legyen számukra, amiből későbbi életükben is meríthetnek.

 

 

Gyermekkép, Óvodakép

 

1. Gyermekkép

 

A gyermekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individuumokhoz és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek, különbözőségek ismeretében közelítünk. A gyermek fejlődésének általános tendenciáin túl értékként fogadjuk el az egyéni különbözőségeket, (az egyedit, a másságot, az eltérőt) azokat, amelyek összeegyeztethetők mások érdekeivel és méltóságával.

Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen személyiség, egyéni fejlődési úttal és ütemmel, tanulási stílussal és sajátos szociokulturális családi háttérrel, amelynek ismeretében alakítjuk ki az óvodában, gyermekcsoportban az egyéni fejlesztés lehetőségeit.

Alapvető feladatunknak tekintjük a személyiség harmonikus fejlesztését.

A személyiségértékek, tulajdonságok, képességek közül kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat:

  • Pozitív hozzáállással forduljanak a felfedezés, a megismerés felé.
  • Önként, örömmel vegyenek részt minden tevékenységben, és azt játéknak tekintsék.
  • Rendelkezzenek pozitív énképpel, legyen kulturális identitásuk, őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak, ismerjék meg a saját értékeiket.
  • Szerezzenek tapasztalatokat, amelyek hozzájárulnak testi, szociális, emocionális és intellektuális fejlődésükhöz.
  • Tanulják meg és tapasztalják meg az együttműködésekben az alkalmazkodás és az önérvényesítés lehetőségeit, a kompromisszumok stratégiai elemeit.
  • Bizalommal forduljanak a felnőttekhez, és szeretettel forduljanak egymás felé.
  • Legyenek képesek társaikkal és a felnőttekkel szívesen kommunikálni, kapcsolatot teremteni és kontaktust fenntartani.
  • Ismerjék meg és alkalmazzák az életkoruknak megfelelő illemszabályokat.
  • Legyenek képesek önmagukat szabályozni, rendelkezzenek önkontrollal.
  • Szeressék a természetet, védjék az élőlényeket, a környezetet, tiszteljék a hagyományokat. 
  • Ápolják érzelmi kötődéseiket, legyenek, érzékenyek mások problémái iránt és fogadják el társaik másságát.
  • Alakuljon ki szükségletük az egészséges életmódra (mozgás, korszerű táplálkozás, egészségügyi szokások).
  • Sajátítsák el az önkifejezés módjait (mozgás, művészeti tevékenységek):
    • rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához szükséges készségekkel,
    • tudjanak megoldani egyszerűbb szervezési feladatokat,
    • igényeljék a játékot és keressék az együttműködést társaikkal, egyeztessék elképzeléseiket,
    • legyenek optimista szemléletűek, jó kedvűek, tudjanak örülni a kis sikereknek is.

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

Programunk gyermekközpontú, amely úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermekeknek.

 

2. Óvodakép

Olyan pedagógiai környezet kialakítása a célunk, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt.

Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen.

A fejlődés és a fejlesztés legjobb, leghatékonyabb eszköze a játék, a gyermek természetes kíváncsisága.

Programunk a szülői együttműködésre építi az óvodai nevelést Az óvoda csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét betölteni.

 

2.1. A bölcsődei ellátás során nyújtott szolgáltatások és azokkal kapcsolatos célok

Az egységes óvodai-bölcsődei csoportban megvalósuló kisgyermek ellátás (nevelés-gondozás) feladata a családban nevelkedő kisgyermekek napközbeni ellátása. Munkánk célja a 2 évet betöltött, csoportunkba felvett gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődésük elősegítése. A különböző okból hátrányos helyzetű gyermekek esetében törekszünk enyhíteni a hátrányokat és az azokból származó következményeket. Amennyiben szükséges, a hatékonyabb támogatás érdekében, felvesszük a kapcsolatot más intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel. Célunk biztosítani minden esetben – a bölcsődés korú gyerekek ellátása során is a kisgyermekeknek – az egyenlő esélyekhez jutást, a sikeres társadalmi beilleszkedést.

 

Az óvodai nevelés feladatai

Az óvodai nevelésünk feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:

·  az egészséges életmód alakítása,

·  az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása,

·  az anyanyelvi-,

·  értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

 

1.Az egészséges életmód alakítása

Egészségnevelésünk célja:

·  Az egészséges életmód és szokások megalapozása, kialakítása;

·  A tudatos önművelődés és önfejlesztés megalapozása;

·  Tudják és érezzék a gyermekek, hogy az egészség érték, melyet védeni és őrizni kell;

·  Kikerülni, vagy leküzdeni a rájuk (a gyermekekre) leselkedő veszélyeket;

Alapjául az egészség három oldala szolgál: a testi, a lelki és a társadalmi egészség (a szociális biztonság állapota), amelyek csak együttesen, kölcsönösen kiegészítve egymást értelmezhetők.

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű.

Az óvodai életünk keretét a napirend adja. A jól szervezett, de rugalmas keret a gyerekek kiegyensúlyozott életritmusának, biztonságérzetének záloga.

A folyamatos napirend rugalmasságával lehetővé tesszük, hogy egyéni tempó, teljesítőképesség, egyéni igény szerint végezzék a gyerekek a tevékenységeket (táplálkozás, tisztálkodás, mozgás, levegőzés, alvás), megteremtődik az egyéni képességfejlesztés, az egy gyermekre figyelés lehetősége a gondozásban is. Fontos tartjuk, hogy a napirendben a legtöbb időt a gyerekek legfőbb tevékenysége, a játék kapja.

A gondozás a gyermek öntevékeny közreműködése a saját magával, szükségleteivel kapcsolatos munkák elvégzésében, és az óvónő mindenre kiterjedő, gondoskodó, óvó szeretete. A gyerekek testi szükségleteinek kielégítése alapvető feltétele a jó közérzetnek. A gondozás folyamatában nagyon lényegesek tartjuk a fokozatos szoktatást és gyakorlást, a szokáskialakításban pedig fontos szabály a következetesség. A különböző szokások (étkezés, önkiszolgálás, tisztálkodás, öltözködés, stb.) kialakulási folyamatában törekszünk arra, hogy a gyermekek sok elismerést, bizalmat kapjanak, jussanak sikerélményhez.

A napi háromszori étkezést központilag biztosítjuk

Az étkezések azonos időpontban, 2,5-3 órás időközökre elosztva, kulturált körülmények között, derűs légkörben zajlanak. Az ebédeltetés kötött keretek között folyik, de minden esetben tekintetbe vesszük a gyerekek egyéni tempóját, egyéni szükségleteit.

A mozgás a gyermekek lételeme. Biztosítjuk a mozgáshoz szükséges feltételeket, azt, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek mozgással a szabad levegőn. Szívesen mozogjanak, tornázzanak, fejlődjön önmagukhoz mérten mozgásképességük.

A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges az egészséges és biztonságos környezet, mind az óvoda udvara, mind az óvoda helyiségei tekintetében. Megteremtjük a különböző tevékenységek nyugodt feltételeit, valamint a célszerű berendezést, eszközöket.

A mindennapi mozgás után a gyerekeknek szükségük van hosszabb-rövidebb ideig tartó pihenésre. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket A különböző alvásigényeket figyelembe vesszük, nem erőltetjük az alvást, a gyerekek alvásigényében is érvényesül az egyéni sajátosság elve.

2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

A gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. A magasabb rendű érzelmek a gyermekek tapasztalatai során alakulnak ki.

Célunk:

·  Sok, közös élményre épülő tevékenység hatására a gyermekek képessé váljanak egyéni érdekeik érvényesítésére, a közösségi élet normáinak elfogadására úgy, hogy közben személyiségük pozitív vonásai kibontakoznak.

Feladatunk:

  • Fontos, hogy már az intézménybe lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Érzelmi biztonság, otthonosság, kiegyensúlyozott légkör vegye őket körül.
  • Óvodapedagógus-gyermek, gondozónő-gyermek, dajka-gyermek és gyermek-gyermek kapcsolatát a befogadó, pozitív attitűd jellemezze.
  • Az óvodapedagógus, gondozónő, dajka kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű legyen a gyermeki magatartás alakulása szempontjából.
  • Segítsük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, teret engedve önkifejező-, önérvényesítő törekvéseinek.
  • Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit és a különbözősségek elfogadására, tiszteletére neveljük.
  • Intézményi életünk megszervezése során biztosítjuk a szocializáció szempontjából is fontos közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlását. Ezáltal segítjük a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, a szokás- és normarendszerének megalapozását.
  • A gyermek nyitottságára építve segítjük elő, hogy tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Megismertetjük vele a szűkebb és tágabb környezetét, mely alapja a szülőföldhöz való kötődésnek. A környezettudatos magatartás, szokások megerősítése, ez által válik belső értékké.
  • Speciális ismereteket, sajátos törődést igényel a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermek. Ezért az ő fejlesztésüket szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, iskola egészségügyi-, gyermekvédelmi szolgálat) közreműködésével végezzük.
  • Az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.
  • Az iskolai beilleszkedést segítjük a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával.

3. Az anyanyelvi fejlesztés

Célunk:

·  A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetése.

·  Az önkifejezés megalapozása a helyes nyelvhasználattal, szókincsgyarapítás, mondatszerkesztés, hanglejtés, árnyalt kifejezésformák alkalmazása.

·  Bátran, érthetően tudja magát kifejezni a gyermek.

·  Az irodalmi érdeklődés felkeltése.

Feladatunk:

·  Az anyanyelv megismertetése, gyakorlása, alkalmazása, irodalmi élmények nyújtása.

·  Lehetőség biztosítás gyermekenként meghitt beszélgetésre.

·  Anyanyelvi játékokkal ismerkedés, hangzóképzés.

·  Tiszta, érthető beszéd fejlesztése.

Az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció, különböző formáinak alakítása kiemelt jelentőségű. Figyelünk arra, hogy a gyermek beszédkedvét felkeltsük és fenntartsuk. Meghallgatjuk őket, kérdezésre ösztönözzük és a kérdéseikre, mindig válaszolunk. Szókincsüket a játszás során folyamatosan gyarapítjuk.

A beszédfejlesztés az egész óvodai nevelést átfogó feladat. Az óvónőnek ismernie kell a gyermek beszédállapotát, melyet az alábbi szempontok szerint figyelhet meg:

·  Beszédhallás: a beszédészlelés és a beszédmegértés alapja a tökéletes hallás.

·  Beszédértés: két részből áll: a beszédészlelés és a beszédmegértés.

·  Hangok vizsgálata: a szó elején, közepén és végén.

·  Mondatszerkesztés (szabályos, nyelvtanilag helyes mondatok)

·  Összefüggő beszéd (mese, történet önálló elmondása)

A hangok vizsgálatát és korrekcióját logopédus végzi. A logopédus tájékoztatja a gyermek óvónőjét és szüleit a fejlődésről, a gyakorlás menetéről. Az óvónők segítik a logopédus munkáját, ajak és nyelvügyesítő játékokkal, amelyet anyanyelvi játékgyűjteményünk tartalmaz.

4. Az értelmi nevelés megvalósulása

Az óvodai nevelésünk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire épít, biztosítja a változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítését, rendszerezését, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlását, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztését differenciáltan, egyénileg végezzük.

Óvodapedagógusi munkánk során, hatféle műveltségterületen biztosítjuk a gyermekek egyéni képességeinek fejlesztését, személyiségük harmonikus kibontakoztatását.

Ezek a területek:

·        a művészeti jellegű tevékenységek: irodalom – mese, vers; ének - zenei; ábrázolás – kézimunka tevékenységek;

·        mozgás; külső világ megismerése: matematika, környezetismeret.

Mindez jelen van mind a játék, mind a munka, mind a tanulási tevékenységekben egyaránt. A gyermekek egyéni képességeihez mérten történik a fejlesztés. Egyéni fejlesztőlapot vezetünk, amelyen, a fejlődés nyomon követését regisztráljuk. Szükség szerint egyéni fejlesztési tervet készítünk. Olyan személyiségfejlesztő játékokat, változatos tevékenykedtetési lehetőségeket biztosítunk, amelyek segítik az ismeretek elsajátítását. Tudatosan figyelünk a nevelési területek egymásra épülésére, komplexitására.

Feladatunk:

·        a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlási lehetőségeinek biztosítása

·        a gyermekek folyamatos megfigyelése meglévő képességeiről

·        minden gyermek képességét önmagához – saját lehetőségeihez – viszonyítva fejlesztjük (fejlesztési terület meghatározása, fejlesztés, fejlődési mutatók megállapítása)

5. A bölcsődei nevelés általános feladatai

5.1. Az egészséges testi fejlődés elősegítése és az egészséges életmód alakítása:

Ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A gyermeket erőteljes testi fejlődés jellemzi, így az intézmény feladata, hogy ezt a fejlődést elősegítse.

A fejlődéshez szükséges az egészséges és biztonságos környezet megteremtése.

A szükségletek egyéni igény szerinti kielégítése.

Az egészséges életmód, táplálkozás, az egészség megőrzés szokásainak alakítása.

A mozgásigény kielégítése közben a mozgásfejlődés elősegítése. A megfelelő környezet biztosításával, mozgásfejlesztő eszközökkel, játékokkal segítve a gyermek kidolgozza a számára leggazdaságosabb és legharmonikusabb mozgásokat, izomzata fiziológiásan alakul ki és fejlődik.

A napirend is az egészséges életmódra nevelést szolgálja. A táplálkozás, tisztálkodás, mozgás-levegőzés, és az alvás meghatározott ideje az egészséges fejlődés feltétele is egyben.

 

5.2. Az érzelmi nevelés és a társas kapcsolatok alakítása:

A gyermek jellemző sajátossága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. Fontos, hogy a kisgyermeket az intézményben érzelmi biztonság, derűs környezet és szeretetteljes légkör vegye körül.

Segítjük a kisgyermeket abban, hogy kiépüljenek én határai, meginduljon az én strukturálódása (a reális én egyre bővebb és mélyebb tartalommal gazdagodjon, az ösztön én energiáit egyre hatékonyabban tudja kezelni, a beépülő szabályok nyomán kezdjen kiépülni a felettes én és mindezek, harmonikus módon kapcsolódjanak egymáshoz). 

Az énkép fejlődéséből, a dackorszakból származó frusztráció elviselésével megbirkózzon. Egyre inkább képes legyen a kisgyermek mások érzelmeinek felismerésére és elfogadására.

Célunk biztosítani a kisgyermekkorban elvárható szabályok, normák, értékek megismerését, megteremteni azokat az optimális feltételeket, hogy ezeket akarja és tudja betartani.

Ezáltal a mások iránti nyitottság, empátia és tolerancia tovább fejlődhessen.

5.3. Értelmi képességek fejlesztése:

Cél az, hogy a kisgyermek a kognitív rendszeréhez tartozó pszichés területei, képességei (észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás, figyelem) arányosan és jól fejlődjenek.

Változatos tevékenységeket biztosítva, a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet önmagáról, tárgyi-, természeti-, és társadalmi környezetéről.

Mivel ebben az életkorban a legfőbb tevékenység a játék, így minden értelmi nevelés játékosan jelenik meg.

5.4. Esztétikai érzék formálása:

Szeretnénk elérni azt, hogy a bölcsődei csoportba járó kisgyermekek vegyék észre a körülöttük lévő (kertben, szobában, viselkedésben, díszítésben, terítésben, rendben/rendezettségben stb.) szépet. Kapjanak esztétikai élményeket a napi ellátás során mese, mondóka, vers, ének, rajz formájában is. Élvezzék és igényeljék is ezt, egyre inkább képesek legyenek nemcsak befogadni, hanem maguk is létrehozni.

 

5.5. Anyanyelvi nevelés:

Az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció, különböző formáinak alakítása kiemelt jelentőségű. Figyelünk arra, hogy a gyermek beszédkedvét felkeltsük és fenntartsuk. Meghallgatjuk őket, kérdezésre ösztönözzük és a kérdéseikre, mindig válaszolunk. Szókincsüket a játszás során folyamatosan gyarapítjuk.

 

 

Óvodai élet megszervezése

A napi és heti rendet intézményi szinten alakítjuk ki, mert az épület adottsága nem eredményezi a csoportonkénti igény jelentkezését.

A tevékenységek szervezési formái

·        Egyéni

·        Mikro csoportos

·        Kötött foglalkozás a testnevelés, hetente egy alkalommal kötelező.

·        Közös tapasztalatszerzés

Folyamatos napirend

Az óvodai és bölcsődei élet keretét a napirend adja. A jól szervezett, de rugalmas keret a gyerekek kiegyensúlyozott életritmusának, biztonságérzetének a záloga.

Napirend kialakításánál a következőkre figyelünk:

o       növekedjen a játékidő;

o       megfelelő keretet adjon a tanulási rendszernek;

o       a tevékenységeket (tanulás, munka) a játékidőn belül – mint választható tevékenységet – szervezzük;

o       a 2-7 éves korosztály életkori sajátosságaihoz igazodjon;

o       szűnjön meg a nap széttagoltsága, a gyerekek tömeges tevékenykedtetése, egy részük rendszeres siettetése;

o       a folyamatos étkezés, önkiszolgálás feltételeinek biztosítása;

o       a célnak megfelelően át kell rendezni a csoportszobákat úgy, hogy a többféle tevékenységet végző gyerekek ne zavarják egymást (mesesarok, ábrázolóasztal, étkezőasztal, mely egyben tanulóasztal is stb.);

Hetirend

A heti rend összeállításánál figyelünk arra, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására, közös megvitatására. Vannak visszatérő stabil, a rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek, és ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján rugalmasságra. A helyzetekhez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermekek életének észrevétlen szabályozója legyen. A gyermekek életkorától, a település, az óvoda, a családok sajátosságaitól, az évszak befolyásoló szerepétől, a személyi feltételektől és a gyermekek fejlődési ütemétől függően, a hetirendben a szabad játék mellett a tevékenységek sokszínű, sokféle variációja lehetséges. A komplex foglalkozások a hetirenden belül mobilan változtathatók.

A gyermekek számára a játék alapvető létforma, legfőbb élményforrás, személyiségfejlesztésük színtere, a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja.

A munka, az illem alakítása, mint a személyiségfejlesztés fontos eszköze, napi szinten jelen van.

A mozgás, a testedzés az egészséges életmód iránti igény alakításában fontos szerepet tölt be, minden nap megjelenik (mindennapos testnevelés, futás, szervezett udvari játékok).

A tevékenységi formák a környezetismeret és matematika téma köré csoportosulnak, s a szerzett élményeket a különböző területeken, változatos módon dolgozzuk fel.

  • A külső világ tevékeny megismerése (környezetismeret, matematika) segít a gyermeknek a környezetben való, életkorának megfelelő eligazodásban. Helyszíni, rendszerező foglalkozások, illetve folyamatos megfigyelések segítik a téma feldolgozását.
  • Mese-vers naponta megjelenik (az érzelmi biztonság eszköze) és heti 2 alkalommal kezdeményezés formájában.
  • Ábrázolási tevékenység technikái heti 2 alkalommal (a gyermeki élmény, fantáziavilág gazdagodását jelenti), de a mindennapi rajzolás, a technikák gyakorlása a gyermekek rendelkezésére áll.
  • Ének-zene, énekes játék napi szinten megjelenhet és heti 2 alkalommal történő kezdeményezése, elősegítik a zenei anyanyelv megalapozását.

 

Kötelező tevékenység:

  • Testnevelés heti 1 alkalommal, a 2. tevékenység láb és tartásjavító torna az orvos által kiszűrt gyermekek részére. Heti egy alkalommal még kötelező egy mozgásos szabályjáték is.

                      

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.